5. sz. Pihenő

A négyzet alakú öregtorony falának alapja mellett.

A kutatók állítása szerint a Nevicei vár már a XIII. században létezett.
Fennállásának első szakaszában a vár kerek, legalább kétszintes kőből épült öregtorony volt, amelyet fából készült erődítmények vettek körül. Az építmény alapjának maradványai előttünk fekszenek. Ez egy szilárd, erős torony, amelynek belső átmérője 5.5 m volt és falvastagsága elérte a 2.4 m-t. Érdekes, hogy a habarcs, amellyel a kerek öregtorony alapjának részeit illesztették össze egyeltalán nem tartalmazott mész adalékanyagokat. A kerek öregtorony alapjának részét a későbbiekben a további felújítások és a kútépítés miatt lerombolták. Hogy mikor építették át a várat első alkalommal nem tudni, azonban a XIV. század elején már egy másik, négyzet alakú alappal rendelkező öregtorony magasodott, amelynek alapja mellett most állunk. Ahogy láthatják, az részben átvágja a kerek torony alapjának maradványait.
A régészeti feltárások alatt az erőd több pontján gömbölyű lapos üvegtörmeléket találtak. Ezek sötétzöld és barna színűek voltak. A gyártási technika szerint a szakértők ezt fúvott üvegnek hívják. Vagyis az üvegfúvók kézzel készítették, közvetlenül a tűzhely mellett. A forró üvegcseppeket lemezformájuvá hengerelték egy centrifugához hasonló eszköz segítségével. Szinte művészi, kör alakú, különböző árnyalatú üveget kaptak. A középkori mesterek művészi üvegablakokat készítettek belőle.

Ennek érdekében ezeket a kissebb darabokat speciálisan elkészített fa deszkák nyílásaiba helyezték, amelyekkel az ablakokat borították be. Ezt követően jelent meg az a technika, amely segítségével a darabokat ólomrögzítőkkel kötötték egymáshoz. A darabok formája holdra emlékeztetett, ezért nevezik gyakran az ilyen technikát hold-techikának. Az ólomrögzítés töredékeivel a régészek mai napig gyakran találkoznak. Tehát állíthatjuk, hogy a vár rendszer ablakait festett üveggel üvegezték be.
A helyiségek építésének befejezési folyamatát fokozatosan, a tulajdonosok növekvő igényei szerint végezték el. A hasonló objektumokon végzendő munkálatok többnyire évekig tartottak.
A ХV-XVI. századok vége – a Nevickei vár virágkora.
A központi várudvar régészeti feltárása során hatalmas mennyiségű háztartási tárgy, fegyver, edény került elő. Ez arról tanúskodik, hogy a várban aktív gazdasági és politikai élet folyt a XVI. században és a XVII. század elején.
Különálló és nagyon érdekes téma a kályhacsempe, vagy a Nevickei vár fűtési rendszere. A régészek azt állítják, hogy a cserépklyhák a XV. század elején jelentek meg a várban.
Milyen értéket is hordoz magában a Nevickei vár? Miért büszkék rá a kárpátaljaiak? Az igazság az, hogy az az emlékmű elég jó állapotban található és hiteles. Ennek az állításnak a valódiassága annak a ténynek tudható be, hogy a várat a pusztítás után nem használták és ennek megfelelően itt nem került sor hozzáépítésekre vagy átépítésekre. Az erőd mintha konzerválta magát, megóvta valamennyi védelmi tulajdonságának szemlélhetőségét.
Így a vár be tudja mutatni az európai vár-erődítmények fejlődésének minden szakaszát.